A magyar piacon egyedülálló és hiánypótló mesekönyvsorozat elsősorban a 2-7 éves korosztály számára, amely széles körben fogja össze az érzékenyítő témákat a már megjelent három kötetben. Az empátianövelő meséket az általános iskolák alsótagozatosai számára is ajánlom, mert az ovis évek után az új közösségbe kerüléssel fontos megerősíteni a gyerekekben azt az alapelvet, hogy másokat nem bántunk, társainkkal szemben legyünk kedvesek, elfogadóak és segítőkészek. 

Az Olívia, Nonó mesék egy létező család történetein keresztül az élet hétköznapi dolgairól szólnak. Ovikezdésről, vérvételről, farsangról, és más olyan témákról, amik minden gyerkőc számára érdekesek, és bárki könnyen tud velük azonosulni. A sorozat első része az Olívia, Nonó és Beni kutya 11 mesét foglal magába, köztük egy beszélgetést a koronavírusról is.

Folytatásában, az Olívia, Nonó és a segítő kezek I-II. 10 meséje között olyan érzékenyítő témákról olvashattok, mint az örökbefogadás, a kerekesszékes élet, a Down-szindróma, egy fogyatékkal élő kislány barátsága, Anya és Apa veszekedése, gyógyíthatatlan betegség a családban. Ezek a nehezebb, sok gondolatot ébresztő és beszélgetést elindító mesék a könnyedebb, mindennapi történetek közt kaptak helyet, hogy a könyvek a gyerekek számára befogadhatóak és szerethetőek legyenek.

A történetekben nem csak a főszereplő család valós, de az érzékenyítő mesék hősei is igazi, létező emberek.

A borítón olvasható ajánlókat pszichológusok, könyvkritikus és újságíró írták: Bojti Andrea, Dr. Borsné Szlávecz Dorina, Fábián Réka, Zubor Rozália.

Olyan átfogó és hiánypótló mesekönyvek ezek, amiknek minden ovis könyvespolcán ott a helye! - olvasható a borítón.

„Az érzékenyítést nem lehet erőltetni. Fontosabbnak tartom az elfogadást és segítségnyújtást természetessé tenni, ezért a meséim olyan értékrendet közvetítenek, aminek alapja a szeretet és a tisztelet, mások megbecsülése.

Hétköznapi szülőként sokszor nem könnyű az emberek különbözőségeiről beszélni, a gyerekeknek azonban nagy szüksége van őszinte, kedves magyarázatokra. Hiszem, hogy minden gyermek jó és nyitott a világra, a mi felelősségünk pedig mindezt megőrizni bennük a közösségbe kerülés után is.

A mi feladatunk példát mutatni, hogy amikor kapcsolatokat alakítanak ki, társaikat soha ne bántsák, helyette segítő kezet nyújtsanak, amikor csak tudnak, és felismerjék, hogy - bár nem vagyunk egyformák - mégis ugyanolyan értékes minden ember a világon.”

dr. László Tímea,
szerző